Bár az amerikai gyerekek még hetekig várnak rá, itt Közép-Európában és Magyarországon viszont már javában úton van a Mikulás. Ez érthető, hiszen nem tudja az egész világra eljuttatni az összes ajándékot egy nap alatt – de vajon hová mikor érkezik pontosan? És melyik országban ki hozza pontosan ajándékot? A közép- és kelet-európai országok közös és eltérő Mikulás-hagyományait vesszük górcső alá ebben a cikkben.
Hogy is hívják a Mikulást?
A Mikulás legendája Szent Miklósig nyúlik vissza, aki a szegények megsegítőjeként vált ismertté, és titokban juttatott el adományokat és ajándékokat a rászoruló családoknak, legfőképpen pedig a gyerekeknek. A szent története és számos legendája egy külön cikket is megérne, de ha csak a Mikulás figurájára koncentrálunk, akkor is rengeteg különbséget találunk a kultúrák között. Míg sok helyütt továbbra is Szent Miklósként emlegetik (Santa Claus, St Nikolaus), Közép- és Kelet-Európában nevében is eltávolodott Miklóstól, Nyugat-Európában pedig Karácsony Apóként ismert (Père Noël, Papá Noel, Pai Natal, Father Christmas stb.). Talán nem újdonság a magyar olvasók számára, hogy a Mikulás a Miklós név egyik változata, amelyet a cseh nyelvből vettünk át. Csehországban és Szlovákiában hozzánk hasonlóan a Mikuláš (is) hoz ajándékot (igaz, mi magyarok a szocialista időkben meghonosodott Télapó nevet is használjuk), de például a délszláv államokba már Fagy Apóként (Deda Mraz, Dedek Mraz stb.) érkezik. Orosz és ukrán területeken is így ismerik (Gyed Moroz / Gyid Moroz), bár az ukránok például Szent Miklósként is hivatkoznak rá (Szvjatij Mikolaj). Lengyelországban a népi hagyomány szerint Gwiazdor (Csillagember) alakja hoz ajándékot a tél elején, de a modern időkben ő kezd összeforrni Santa Claus és Święty Mikołaj figurájával.
Na de mikor is érkezik?
Közép-Európában kevés kivétellel kijelenthetjük, hogy a Mikulás december 6-án érkezik: Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon és Horvátországban is, igaz, a szerbeknél például csak újévkor. Ahogy keletebbre megyünk, már nem egyértelmű a helyzet: mivel ők nem azonosítják Szent Miklós alakjával, így nem is az ő névnapján érkezik, sőt, nem is feltétlenül hoz ajándékot.
Akkor ki hozza az ajándékot?
A magyar gyerekek nagyon örülhetnek, hogy két „menetben” is kapnak ajándékot, december 6-án és karácsonykor is – a munka megosztása a Mikulás és Jézuska (és angyalai) között itt elég egyértelmű. Hasonló a helyzet Lengyelországban, Horvátországban és Csehországban is. Orosz nyelvterületen leginkább Sznyegurocska, a Hóleány (Fagy Apó unokája) tekinthető az ajándék hozójának, bár közös erőfeszítéssel dolgoznak az ajándékokon és kiszállításukon. Ők csak újévkor érkeznek meg (amely azonban hamarabb van a karácsonynál az ortodox ónaptár miatt). Szerbiában is csak újévkor érkezik meg Fagy Apó, igaz, ott nincs segítője…
Összegzés, már amennyiben ez lehetséges…
Minél jobban beleássuk magunkat a témába, úgy derül ki egyre világosabban, hogy a Mikulást mindenhol máshogy hívják, máskor jön, mások a segítői, sőt, néhol nem is (ő) hoz téli ajándékot a gyerekeknek. A témának óriási irodalma van, az angol nyelvű Wikipédián például külön oldala van a „karácsonyi és téli ajándékozó figuráknak és segítőiknek” (többek között ezt is felhasználtuk forrásként), de könyveket lehetne írni azokról a kisebb-nagyobb különbségekről, amelyek a különböző országokban ilyen sokoldalúvá teszik a Mikulás figuráját. Csak a gyerekeknek ne szóljon senki, mert a végén még megzavarodnak! Ami pedig a fordítókat illeti, nekik sok sikert kívánunk a Mikulással kapcsolatos kulturális sajátosságok pontos átültetéséhez… nem lesz könnyű dolguk!
