2021 novemberében egy online kérdőív formájában felmérést végeztünk a magyar szakfordítók körében arról, milyen jelenleg a gépi fordítás (Machine Translation, MT) használatának elterjedtsége és elfogadottsága, illetve hogyan és miért kerül sor a szakmánkban gépi fordítások utószerkesztésére (Machine Translation Post-Editing, MTPE).
A kérdőívre kereken 150 kitöltő adott válaszokat, amelyeket egy külön kiadványban összesítve és részletesen kielemezve feltöltöttünk weboldalunkra – ugyanakkor úgy gondoljuk, a téma főbb tanulságai egy blogcikket is megérdemelnek.
Lássuk, mik a főbb trendek és vélemények a gépi fordítás magyarországi helyzetében.
Elterjedtség és elfogadottság
A felmérés első kérdése arra vonatkozott, dolgozott-e már a fordító gépi fordításokon.
A válaszadók 69%-a már igen, ezek közül 41% alkalomadtán, 28% rendszeresen is. Azaz túlsúlyban vannak azok a szakfordítók, akiknek már van tapasztalatuk az MTPE területén. A nemmel válaszolók itt a hetedik kérdésre ugrottak, az igennel válaszolók következő kérdése pedig az volt, kinek és milyen indíttatásból vállalták a munkát. 78%-uk fordítóiroda ügyféltől kapott olyan megbízást, amelyben gépi fordítások (is) szerepeltek, de ebből 14% maga döntött úgy, hogy használ MT-t, nem az ügyfél kérésére tett így. A közvetlen ügyfélnek MTPE-t végző fordítók (20%) esetében ritkább az, hogy az ügyfél kérésére teszik ezt, inkább saját megfontolásból (15%).
Arra a kérdésre, hogy ügyfeleik tiltják, támogatják vagy ignorálják a gépi fordítást, nagyon vegyes válaszok születtek: kicsit ugyan többen írták, hogy a többség támogatja (25%), de a „tiltja” is nagyon erős (21%), mindemellett az „egyelőre nem beszélnek róla” a legnépszerűbb válasz (29%) és a fele-fele megoszlás is gyakran előfordul (25%).
Az első három kérdés tehát egyértelműen abba az irányba mutat, hogy jóval több fordítónak van már tapasztalata ilyen jellegű megbízásokban, mint ahánynak nincs, és bár ezt a tendenciát elsősorban a fordítóiroda ügyfeleknek köszönhetjük, mégis sokan tiltják. Továbbá azon fordítók aránya sem elhanyagolható (kb. 30%), akik viszont már önként építik bele a munkafolyamataikba az MT-t.
Szolgáltatók és minőség
Arra a kérdésre, hogy milyen fordítómotort használnak elsődlegesen, a válaszadók 15% nem tudja a választ. A többiek körében az erősorrend viszont tiszta: a DeepL a legnépszerűbb fordítómotor (41%), míg a Google Translate második (25%). Az első két helyezett így kétharmados fölényt mutat. Az Amazon népszerűsége nagyon alacsony, az egyebek között még az SDL NMT-t említették meg név szerint.
Ami a gépi fordítás minőségét illeti, a fordítók nagy része szerint „elég jó”, két ilyen válaszlehetőség is volt: „Elég jó ahhoz, hogy érezhetően felgyorsítsa a munkámat” (az összes szavazat arányában 39%) és „Éppen elég jó ahhoz, hogy használható legyen” (30%). Harmadik helyezett a „Nagyon változó”, és csak ezt követik minimális szavazati aránnyal (6%) azok a válaszok, amelyek szerint majdnem tökéletes, vagy ellenkezőleg, egyáltalán nem segíti a fordító munkáját.
A gépi fordítás jellemzői, előnyei, hátrányai
Ezekre a kérdésekre több választ is be lehetett jelölni, így a százalékos arány nem a válaszadók, hanem az összes leadott válasz arányában értendő. Először a fordítással és a lektorálással összehasonlítva kérdeztük a fordítók véleményét az utószerkesztésről. A legtöbb bejelölést a „Körülbelül ugyanolyan, mint egy rossz fordítást lektorálni” válasz kapta (35%), ezt követik holtversenyben (28%) az „Egyszerűbb, mint fordítani, de nagyobb a hibázás lehetősége” és „A fordítást jobban szeretem” válaszok. A többi válaszból kiderül, hogy többen szeretnek inkább lektorálni, mint utószerkeszteni, mint fordítva, illetve hogy nagyon kevesen szeretik jobban a fordításnál. Azaz bármennyire is elfogadott az MTPE, végeredményben a fordítás és a lektorálás is népszerűbb feladattípus.
A következő kérdésből kiderül, hogy ha már csak ilyen jellegű megbízások lennének a piacon, a válaszadók 41%-a akkor is ezt a szakmát folytatná – viszont 13% más állás után nézne, 27% csak részmunkaidőben végezné, a maradékuk pedig egyelőre nem tudja eldönteni.
A gépi fordítás legnagyobb előnyeiről szóló kérdésben a sorrend: „segít a nyelveket nem beszélő embereknek egy idegen nyelvű szöveg megértésében” (27%), „nem gyorsítja fel a munkát, de egyes helyzetekben segít megtalálni a jó megoldást” (21%), „felgyorsítja a fordítók munkáját (18%)”, majd pedig „helyettesítheti az emberi fordítást olyan helyzetekben, amikor nincs idő/pénz/lehetőség rá” és végül „szavak, terminusok fordításában gyors segítség”. Azaz a fordítási memóriával szemben a gépi fordítás előnyeit leginkább másban találják meg a szakfordítók, nem a munka felgyorsításában.
A legnagyobb hátrányok sorrendje pedig a következő: „idegesítő vagy nehezen észrevehető hibákat vét” (az összes válasz arányában 21%), „(még) nem elég jó a minősége az én munkanyelve(i)men” (19%), majd „a javasolt fordítás elindít egy úton, amely nem biztos, hogy megfelelő” (18%) és „elveszi a kreativitást a munkából” (17%). A népszerűtlenebb válaszok közé tartozik a „kevésbé kifizetődő, mint a fordítás” (12%) és a „lelassítja vagy nem gyorsítja meg eléggé a munkát” (8%).
Végül azt kérdeztük meg, mi lenne a legfontosabb változás a gépi fordítás jövőjét tekintve. Erre is be lehetett jelölni több választ, az erősorrend a következő: „ha megmaradna opciónak a nem kreatív/fajsúlyos szövegek fordítására” (48%), „jobb árak” (26%), „kvázi tökéletes minőségű célszöveg” (12%), „jobb határidők” (9%), „egyéb” (5%). Tanulságos, különösen, ha összevetjük azokkal a válaszokkal, hogy mennyire szeretik a fordítók a fordításhoz vagy a lektoráláshoz képest.
Összegzés
E blogcikk keretében inkább általános összképet szerettünk volna adni, a PDF formátumú összegzésben megtekinthetők a részletes eredmények diagramok formájában is. Felmérésünk sok értékes információval gazdagította a téma iránt érdeklődőket. A gépi fordítás elterjedtsége már nagyobb, mint amire számítottunk, elfogadottsága viszont mind az megrendelők, mint a szakfordítók körében nagyon vegyes. A minősége egyszerre tekinthető elfogadhatónak és önmagában elégtelennek, és a többség annak ellenére is fenntartásokkal kezeli és választható opciónak szeretnék fenntartani, hogy használja.
A felmérés mindenképpen egy pillanatfelvételnek tekinthető egy rohamosan változó területen: biztosak vagyunk benne, hogy pár évvel ezelőtt és pár év múlva is rendkívül eltérő eredmények születtek volna vagy születnének. Javasoljuk minden olvasónknak, hogy töltse le a felmérésről készült beszámolót. Visszajelzéseket pedig bármilyen formában szívesen fogadunk!
