Legújabb blogcikkünkben egy számos fordítóirodát érintő problémát tárgyalunk, amelyre van egyszerű megoldás is, bár sokan nem tudnak róla. Sőt, egyéb iparágakat is érinthet a kérdés, ahol szabadúszók, közbeékelt ügynökségek és végügyfelek dolgoznak bejelentkezést igénylő online környezetekben.
Számos online (azaz böngészőből használható) fordítástámogató vagy fordítóalkalmazásban (pl. Smartling), de néha egyéb fordítói környezetekben és portálokon is szükség van a fordító részéről hitelesítő adatok megadására – legtöbbször egy e-mail-cím és egy jelszó formájában. Ez nem is okoz problémát addig, amíg a fordítási környezet működtetője maga a fordítóiroda, esetleg a fordítókkal közvetlen kapcsolatban lévő ügyfél, hiszen egymás számára amúgy is ismertek az adataik.
De mi a helyzet abban az – elég sűrűn előforduló – esetben, amikor a „végügyfél” tulajdonát képezi az online eszköz, és a közbeékelt fordítóiroda nem szeretné kiadni a szabadúszó fordítók e-mail-címét? Hiszen egyrészt adatvédelmi, másrészt egyéb titoktartási aggályai lehetne a fordítócégnek, amely adott esetben joggal féltheti értékes szabadúszói személyes adatait.
Vegyünk egy példát: egy projekten három fordító és egy lektor dolgozik egyszerre, és mindegyiküknek külön e-mail-címre és jelszóra van szükségük a fordítási környezetbe való belépéshez. Ha a fordítóiroda nem akarja kiadni az ügyfélnek a címüket, azt gondolhatja, hogy kénytelen lesz „kamu” (azaz másra nem használt) e-mail-címeket létrehozni a csapat minden egyes tagjának, pl.
fordito1@legjobbforditas.hu,
fordito2@legjobbforditas.hu,
fordito3@legjobbforditas.hu,
lektor@legjobbforditas.hu
Ha több nyelvre is kérik az adott projektet, az nyelvenként még ugyanennyi címregisztrációt jelentene. Ez természetesen rengeteg idő és adminisztráció még akkor is, ha számos szolgáltatónál hozhatunk létre viszonylag gyorsan és egyszerűen e-mail-címeket.
Azonban a Gmail rendelkezik egy apró és javarészt ismeretlen, de nagyon hasznos funkcióval, amellyel kikerülhető az e-mail-címek regisztrációjának kényszere és kellemetlensége.*
Ennek lényege, hogy ha egy „+” jellel kezdődő karakterlánccal egészítjük ki gmailes címünk „@” előtti részét: az ilyen címre küldött leveleket ugyanis az eredeti címünkre kapjuk meg. Például a fenti esetben, ha a fordítóiroda rendelkezik egyetlen gmailes címmel, amely legyen például legjobbforditas@gmail.com, akkor az alábbi címekre címzett e-mailek is ugyanerre a címre fognak megérkezni:
legjobbforditas+fordito1@gmail.com,
legjobbforditas+fordito2@gmail.com,
legjobbforditas+fordito3@gmail.com,
legjobbforditas+lektor@gmail.com
Ugyanakkor mind a Smartling, mind más online környezetek külön e-mail-címként észlelik a fenti címváltozatokat, azaz használhatók különböző személyek bejelentkezési címeként.
Így nemcsak a regisztráción spórolunk időt, hanem azon is, hogy a „kamu” e-mail-címek átirányításával nem kell foglalkoznunk, automatikusan megtörténik (az első esetben ezzel szemben a fordítóirodának még átirányítást is be kellene állítania a létrehozott címekre, ha nem akarja mindegyiket egyesével folyamatosan ellenőrizni).
A harmadik nagy előny az időfaktor és az átirányítás mellett, hogy egy helyen látni fogunk minden információt – a fordítónak pedig magát a fiókot legtöbbször nem is kell használnia, hiszen a cím csak bejelentkezési célt szolgál.
Így megóvhatjuk adatainkat, időt takaríthatunk meg, ráadásul a fordítókra is kevesebb adminisztrációs feladatot terhelünk. Köszönjük Sisák Tamás senior projektmenedzser kollégánknak az ötletet, és sok sikert kívánunk minden kollégának a trükk kipróbálásához!
* Tudomásunk szerint más e-mail-szolgáltatóknál ez a funkció nem működik, de érdemes ellenőrizni, hátha rendelkeznek hasonló funkcióval.
