Marketingfordítás vagy transzkreáció: van-e különbség, és ha igen, mi az?

Napjainkban egyre inkább kezd elterjedni a transzkreáció (angolul transcreation) fogalma, és bár a fordítói szakma lassan tényként kezeli a létezését, a definínció egyrészt még igen képlékeny, másrészt a szakma kívülállói nemigen sejthetik a névből, miről van szó. Ez a blogcikk elsősorban nekik szól.

Miért pont transzkreáció?

A transzkreáció szóban mindenki jól felismerheti a fordítás angol megfelelőjében is meglévő transz- előtagot, illetve a létrehozást, alkotást jelentő kreáció tövet.

A szakma ezt a mesterségesen létrehozott, kicsit művi hangzású terminust szándékosan a „sima” fordítástól való megkülönböztetés érdekében választotta.

A lényeg, hogy a transzkreáció nem „csupán” fordítás, hanem egyfajta újraalkotási folyamat a célnyelven, azaz az eredetitől jóval elrugaszkodottabb, adott esetben akár eltérő célnyelvi szöveg (szándékosan nem fordítást írunk) jön létre.

A célja egy olyan szöveg létrehozása, amely minden tekintetében – nemcsak nyelvileg, hanem kulturálisan is – olyan, mintha eredetileg is ezen a nyelven írták volna.

Sokan érvelhetnek persze azzal, hogy az igazán jó fordítás is pont ilyen – azonban manapság, különösen a fordítássegítő szoftverek (CAT) elterjedésével, a mondatról mondatra fordítás teljesen bevett és elfogadott dolog.

Közhelynek hangozhat, hogy „nem szavakat, hanem gondolatokat fordítunk”, azonban a rutinszerű, de tűpontos fordítást igénylő területeken (pl. orvosi zárójelentések) nagyon is sűrűn előfordul a szóról szóra fordítás is, és van is létjogosultsága.

A transzkreáció minden esetben a gondolatot, az üzenetet próbálja megragadni: ezért egy mondatnak nem mindig egy mondat felel meg, sőt, adott esetben elképzelhető, hogy bizonyos mondatot vagy mondatokat kihagyhatunk a szövegből, vagy akár hozzá is adhatunk.

Az is előfordulhat, hogy – horribile dictu – transzkreáció után a célszöveg egész egyszerűen másról szól, mint a forrásnyelvi szöveg. Ilyen megoldások a hagyományos fordításban nemigen fordulnak elő.

Mikor van szükség transzkreációra?

A transzkreáció elsősorban a marketingszövegek vagy egyéb kreatív, kulturálisan beágyazott forrásszövegek precíz fordítását váltja fel vagy helyettesíti; a marketing elsődleges célja ugyanis az értékesítés segítése, értékesíteni pedig csak úgy lehet, ha a szöveg kifogástalanul hangzik, és gördülékeny a vásárló anyanyelvén, valamint ugyanazt az érzelmi hatást éri el az olvasóban.

Bizonyos nyelvek azonban szűkszavúbbak vagy máshová helyezik a hangsúlyt, arról nem is beszélve, hogy egy nyomtatott vagy nagy láthatóságú online dokumentumnál a helyigényre és az elrendezésre, formázásra is oda kell figyelni – nem mindegy tehát, hogy milyen ábécével, mennyire egyszerű vagy bonyolult mondatokkal, milyen stílusban szólítjuk meg az olvasót.

Az ilyen nyelvi és kulturális sajátosságokat csak a célnyelvet anyanyelvi szinten beszélő fordítók ismerik és tudják alkalmazni, ezért fontos alapelv, hogy transzkreációt kivétel nélkül mindig csak a célnyelvet anyanyelvi szinten beszélő fordító végezhet (ez egyébként alapesetben a fordításra is igaz, de szűk vagy nagyon speciális szakterület, illetve ritka nyelvpár esetén ettől a követelménytől néha muszáj eltekintenie a szakmának).

Mennyibe kerül a transzkreáció?

A „mennyibe kerül a fordítás” egy sűrűn szóba kerülő (sőt, a kelleténél gyakrabban központi helyet elfoglaló) kérdés az iparágunkban.

Míg a fordítási árak a mai napig is legtöbbször szóáron (esetleg karakteráron) vannak meghatározva a fordítóirodák többségében, a transzkreáció nem vezethető le ennyire egyszerűen a mennyiségre. Hiszen ahogy említettük, lehetséges, hogy menet közben kimaradnak bizonyos részek a forrásszövegből, de az is lehet, hogy a célszöveg lesz hosszabb, mert az adott kultúra ezt követeli meg.

A transzkreáció árazása tehát jellemzően óradíjban van meghatározva, és a ténylegesen eltöltött időt számlázza a fordító („transzkreátor”). Természetesen a konkrét ár itt is a nyelvkombináció függvénye, ahogy standard fordítás esetében is.

Gépi fordítás, emberi fordítás és transzkreáció

Zárszóként érdemes megemlíteni, hogy ahogyan egy korábbi blogcikkünkben is említettük, a neurális gépi fordítás egyre több nyelvpárban és szakterületen produkál értékelhető vagy kifejezetten jó (könnyen lektorálható) minőségű célszöveget.

Talán ez is az egyik oka annak, hogy a fordítói szakma megalkotta a transzkreáció fogalmát, egy olyan kategóriát, amely mindenképpen az emberi tényező szükségességét emeli ki a fordításban.

A fogalomzavarok elkerülésére ugyanis kiváló módszer egy új terminus meghonosítása: a gépi fordítás is fordítás, csakúgy, mint az emberi, viszont „gépi transzkreáció” nem létezik.

Megosztás:

Hírlevél feliratkozás

Ha szívesen olvassa cikkeinket, iratkozzon fel hírlevelünkre, és ne maradjon le az új megjelenésekről.

GDPR*
This field is for validation purposes and should be left unchanged.

Kapcsolódó bejegyzések

Élettudományi szakfordítókat keresünk

Élettudományi szakfordítót keresünk

Az élettudományi részlegünk szabadúszó fordítókkal bővíti alvállalkozói csapatát. Ügyfeleink bizalmának és elégedettségének köszönhetően egyre több orvosi, gyógyszerészeti témájú fordítási, lektorálási és egyéb nyelvi megbízást kapunk

Tovább olvasom »

Mit tehetünk Önért?

Gonda Ágota
+36 62 950 222
+36 62 950 222