Nem kérdés, hogy 2021 egyik legnagyobb kereskedelmi sikere a mozikban a Pókember: Nincs hazaút című film volt. A decemberi bemutató óta rengeteg kritikai és elemzőműsor megtalálható az alkotásról különböző (internetes) csatornákon, valamint számos cikk taglalja érdemeit és hiányosságait.
Mivel a Hunnect egy idegennyelvi szolgáltató, ezért most egy, a szakmánkba vágó érdekességgel foglalkoznánk ebben a blogbejegyzésben Tom Holland harmadik, önálló Pókember-filmjével kapcsolatban. Anélkül igyekszünk kifejteni az erre vonatkozó gondolatainkat, hogy bárki filmélményét elrontsuk, aki esetleg még nem látta (Létezik még ilyen személy?), de kíváncsi a Nincs hazaútra.
Ahhoz, hogy mindenki számára érthetők legyünk, szükséges egy pici bevezető is a Pókemberről szóló képregények és filmek világába, de ígérjük, közérthetők maradunk ezzel a kis textológiai érdekességgel.
Sokan tisztában vannak azzal a Peter Parker (azaz Pókember) által több filmen és képregényen keresztül hangsúlyozott mottóval, hogy: „A nagy erő nagy felelősséggel jár.” Ez angolul a legtöbbször így hangzik: „With great power comes great responsibility.” Fontos kiemelnünk a legtöbbször szót. Ugyanis Pókember első képregényes megjelenésekor, a Stan Lee által jegyzett Amazing Fantasy 15. számában az utolsó panelen jelenik meg ez a kifejezés angolul, csak egy kicsit más szórenddel és egy picit árnyaltabb jelentéssel: „…with great power there must also come — great responsibility!” Ennek a sornak a magyar fordítása a Kingpin Kiadó gondozásában jelent meg a Hihetetlen Pókember 2014/1. különszámában, ahol így szerepel: „…a nagy erővel… nagy felelősség is jár!”
Láthatjuk, hogy nincs nagy különbség a két mondat között sem angolul, sem magyarul, ezért több ízben előfordul, hogy a képregényekben a „there must also come” kifejezést tartalmazó mondatot ugyanúgy fordítják magyarra, mint a rövidített (és közismertebb) változatot, különösen, ha egyrészt nem ad hozzá az adott történethez a jelentésbeli különbség hangsúlyozása, másrészt ha a magyar szöveget bele kell szorítani egy kisebb méretű szövegbuborékba.
Az említett karakterlimitek helyzete pedig valószínűleg sok fordítónak ismerős. A filmfeliratok esetében rendszerint alkalmazzák ezeket a megkötéseket a megrendelők, mert időegység alatt kell befogadható mennyiségű szót megjeleníteni a vásznon/képernyőn (és akkor ne is menjünk bele abba, hogy szinkronfordítás készítésekor lehetőleg a beszélő szájmozgására kell szabni a fordított szavakat).
Valószínűleg a fenti okokból eshetett meg, hogy a Nincs hazaút szinkronizált és felirattal ellátott változatában is kimarad ez a fajta megkülönböztetés. A történet szerint ugyanis kétféleképpen is elhangzik ez a bizonyos mottó több különböző szereplő szájából. Elsőként az eredeti sor, a „there must also come”-os, utána pedig a rövidített változata. Ahogy ígértük a cikk elején, nem próbáljuk meg elrontani senki szórakozását, így anélkül, hogy elmondanánk, milyen kontextusba helyeződik a két mondat, inkább annyit írunk csak le, hogy a film esetében nemcsak azért lett volna jó magyarul is hangsúlyozni a fentebb leírt különbséget, mert jobban átjött volna a rengeteg képregényes kikacsintás mellett ez is, de valószínűleg ezzel a dialógusbeli különbséggel is próbálták érzékeltetni az alkotók, hogy ki az, aki a karakterek közül a leginkább „otthon van” ebben a filmes univerzumban.
Mindez persze nem azt jelenti, hogy a film fordítója hibázott volna, épp ellenkezőleg: követte azt, ami a bevált és hangsúlyozott fordítása a méltán híres mottónak, amely kellő forrásismeretet és profizmust tükröz. Ezt csupán egy említésre méltó érdekességnek éreztük, hátha van, aki érdeklődik a képregények és a képregényfilmek iránt, de ez az apróság esetleg elkerülte a figyelmét.
